Az OROSHÁZI ROCK ÉS BLUES Egyesület
Alapszabálya
( A 2021.12.18.-i
módosítások dőlt betűvel, aláhúzva
szedve)
I. fejezet
Általános
rendelkezések
1. Az
egyesület elnevezése: Orosházi Rock És
Blues Egyesület
2. Működési
területe: Magyarország, Békés-megye, elsősorban Orosháza
Székhelye:Orosháza,
Felhő u.27.
3. Az Orosházi Rock És Blues Egyesület (a továbbiakban Egyesület)
jogi személy.
4.
Az Egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes
képviseli.
5.
Az Egyesület Magyarország
Alaptörvénye, valamint a
civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény ( Civil törvény) és
a 2013. évi V. törvény ( Ptk.) alapján működő, önszervezéssel
létrejött szervezet.
6.
Az
Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól
független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást
nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati
képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület éves bevétele nem
haladja meg az ötvenmillió forintot, ezért felügyelő szerv megválasztására nem
került sor.
II. fejezet
Az Egyesület céljai:
A rock és blues-zene
hagyományainak ápolása, az ilyen irányú zenei törekvések felkarolása, valamint
a rock és blues-zenét kedvelők egy közösségbe történő szervezése, zenei közösségi
programok, zenei találkozók, előadások szervezése.
Az Egyesület feladatai:
1. Egy állandó klub működési
feltételeinek biztosítása, műsorok szervezése, lebonyolítása.
2. Kapcsolatok kialakítása és
ápolása hazai és külföldi zenei klubokkal és szervezetekkel.
3. Az Egyesület intézményes
formát biztosit a tehetséges helyi zenészek számára, gyakorlási és fellépési lehetőség
biztosításával, valamint tagjai számára intézményes formákat biztosít az
önművelődésre, és a helyi zenei közéletben való részvételre.
4. Az Egyesület feladata hogy
irányítja, felügyeli és támogatja a keretein belül működő öntevékeny klub
tevékenységét.
5. Az Egyesület kapcsolatot tart
más közművelődési intézményekkel, szervezetekkel. Törekszik a munkájához
szükséges megfelelő külső kapcsolatrendszer kiépítésére, együttműködésre, a
szűkebb és tágabb környezetében működő művelődési, kulturális intézményekkel,
egyesületekkel.
6. Feltárja a közművelődési célra
felhasználható anyagi eszközöket, rendszeresen figyelemmel kiséri az országos ,
regionális és helyi pályázatokat.
7. Az Egyesület tevékenységével
általános műveltséget fejleszt, közösségi szellemet erősít.
Az Egyesület közhasznú tevékenysége:
1. Az Egyesület közhasznú céljai:
-
Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/
művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja
javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti
intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a
művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek
létrehozásának, megőrzésének segítése (A települési önkormányzat és a megyei
önkormányzat feladata 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a
köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek
feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) )
-
Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás
biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális
örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása A helyi
közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi
önkormányzati feladatok 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi
önkormányzatairól 13. § (1) 7.
-
Az
előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése Helyi nemzetiségi
önkormányzatok feladatellátása, nemzetiségi közszolgáltatási feladatellátás
2008. évi XCIX. tv. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos
foglalkoztatási szabályairól 3. § (1).
5. Az Egyesület a
rendezvényeket és programokat, a működéssel kapcsolatos információkat és az
Egyesület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének módját az Egyesület
saját internetes honlapján teszi közzé. Az Egyesület szakmai beszámolóit és
közhasznúsági mellékletét a tárgyévet követő évben, legkésőbb június
30-áig szintén saját internetes honlapján teszi közzé.
III. fejezet
Az Egyesület
tagsága – jogai és kötelezettségei
1. §
1. Az Egyesület tagja lehet
minden 16. életévét betöltött magyar és Magyarországon élő külföldi
állampolgár, aki elfogadja az egyesület céljait, alapszabályát, és azok megvalósításában
részt kíván venni.
2. Pártoló tagja lehet
minden olyan intézmény vagy más jogi személy és magánszemély, amelynek
tevékenysége az Egyesület célkitűzéseihez kapcsolódik és amely azt anyagilag is
támogatja.
2. §
A tagok jogai
1. Részt vesznek az
Egyesület tisztségviselőinek a megválasztásában. Választhatók és választók.
2. Közreműködhetnek az
Egyesület feladatainak meghatározásában és végrehajtásában.
3. Részt vehetnek az
Egyesület és öntevékeny csoportjai munkájában, látogathatják annak nyilvános
rendezvényeit.
4. Részesülnek az Elnökség
által meghatározott kedvezményekben.
3. §
A tagok
kötelezettségei
1.
Az Alapszabály szerint részt venni az Egyesület életében, közreműködni
a célok meghatározásában és a feladatok megvalósításában.
2.
Kötelesek betartani az Egyesület Alapszabályát, valamint az Egyesület
határozatait.
3.
Fizetni az Egyesület Közgyűlése által meghatározott tagdíjat.
4.
Kötelesek megtartani az Egyesület gazdálkodási rendjét és óvni az
Egyesület vagyonát.
4. §
A pártoló
tagok jogai
1. Közreműködhetnek az
Egyesület feladatainak meghatározásában és végrehajtásában.
2. Részt vehetnek az
Egyesület munkájában, látogathatják annak nyilvános rendezvényeit.
3. Észrevételekkel,
javaslatokkal fordulhatnak az Egyesület vezető testületeihez, szervezeti egységeihez.
4. Az
egyesület testületi szerveinek ülésén részvételi és tanácskozási joguk van, ott
szavazati jogal nem rendelkeznek és az
egyesület vezető tisztségviselőjévé nem
választhatóak.
5. §
A pártoló tag
kötelességei
1. Az Alapszabály szerint részt
venni az Egyesület életében, közreműködni a célok meghatározásában és a
feladatok megvalósításában.
2. Az Egyesület gazdálkodási
rendjét megtartani és az Egyesület vagyonát óvni.
3. A pártoló tagok is kötelesek
megfizetni a közgyűlés által megállapított tagdíjat.
6. §
Tagsági
viszony létesítése, megszűnése
1.
Tagsági viszony létesítése:
a, Az Egyesület tagjává válik az a személy, aki
hivatalos belépési nyilatkozatát az Elnökségnek megküldi, és az Elnökség a
tagfelvételét jóváhagyva az egyesület
tagjainak nyilvántartásába felveszi.
b, Az Egyesület pártoló tagjává válik az a
természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a pártoló tagságra vonatkozó
belépési nyilatkozatot tesz, és az Elnökség adminisztratív feladatokkal
megbízott tagja az egyesület pártoló tagjainak nyilvántartásába veszi.
c, A tagságot a tagsági igazolvány, a pártoló
tagságot a pártoló tagságról készített igazolvány dokumentálja.
2. Tagsági
és pártoló tagsági viszony megszűnése:
- kilépéssel : a kilépni szándékozó
tagnak kilépési nyilatkozatot kell írásban benyújtania az elnökség titkárához,
és a titkárhoz történt beérkezéskor megszűnik a kilépő személy tagsága,
amennyiben tagsági díja rendezve van a kilépési nyilatkozaton feltüntetett
dátumig.
- a tagsági jogviszony
Egyesület általi felmondásával
- a tag kizárásával
- a tag halálával vagy
jogutód nélküli megszűnésével
A
tagdíjfizetés kötelezettség elmulasztása esetén az Egyesület elnöksége írásban
figyelmezteti a tagot, hogy amennyiben meghatározott határidőre nem teljesíti
tagdíjfizetési kötelezettségét, az a tag Egyesületi tagságának Egyesület általi
felmondással történő megszüntetését vonja maga után. Amennyiben a mulasztást a
tag a megadott határidőre nem teljesíti, az Egyesület Elnöksége dönt a tag tagsági
viszonyának felmondásáról, és ezt
határozatban rögzítve megküldi a tagnak. Az elnökségnek minden tagsági viszonyra
vonatkozó döntését a soron következő Közgyűlésnek jóvá kell hagynia.
Az Egyesület közgyűlése kizárja azt a tagot a tagjai sorából, aki
az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten
megsérti. A kizárást az Elnökség vagy bármely egyesület tag jogosult
kezdeményezni. A közgyűlés a kizárásról a soron következő ülésén dönt. A
kizárást tárgyaló közgyűlésre az érintett tagot meg kell hívni. A
közgyűlés biztosítja, az érintet tag számára a védekezés lehetőségét, amely
alapján személyesen nyilatkozatot tehet a közgyűlésen, bizonyítási eszközzel
élhet (pl. tanúk, meghallgatását
javasolhatja, okiratot mutathat
be), írásbeli beadványt nyújthat be, jogi képviselőt vehet igénybe. A kizáró határozatot annak elfogadását követő öt
napon belül az elnök írásban, ajánlott tértivevényes levélküldemény útján vagy az átvételt
igazolható egyéb módon kézbesíti a kizárással érintett tagnak. A kizáró határozatban köteles az
egyesület a kizárás indokairól a tagot tájékoztatni. A közgyűlés kizáró
határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.
IV. fejezet
Az Egyesület
szervei és azok hatásköre
1. §
A vezető
szervek
2. Az Elnökség
2. §
A Közgyűlés
A Közgyűlés, mint a tagok összessége, az Egyesület
legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.)
megválasztja
és visszahívja az Egyesület elnökségének
tagjait (Elnökség,), továbbá
megállapítja esetleges díjazásukat,
b.)
határoz
az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja
az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles
képviselni;
c.)
elfogadja
vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
d.)
tárgyalja
a tagok által előterjesztett indítványokat;
e.)
elfogadja
az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli
beszámolót, annak mellékleteivel együtt .
A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
f.)
a
vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g.)
az
olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
h.)
a
jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más
egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i.)
határozathozatal
a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás
egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási
terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási
szerződések elfogadása)
j.)
az
egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése
3. §
A Közgyűlés
működése
1. A Közgyűlést az Egyesület
valamennyi tagja közösen alkotja.
- A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés
időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület
székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható
módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes
küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő
kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus
tértivevény).A közgyűlési meghívó
tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és
a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább
olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok
álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a
közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét
és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés
az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet
nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén nyilvánosságra
kell hozni. A közgyűlési meghívó
kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok az
elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés
indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon
belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek
helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi
pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon
belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja,
úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a
szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható
határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő
kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
- Az elnökség
köteles a közgyűlést haladéktalanul
összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem
fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
teljesíteni; vagy
c./ az
egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra
okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
- A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható
szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A
határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell
állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest
a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi
pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással
megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és
két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős
szavazatszámláló bizottságot.
- Határozatképtelenség
esetén 8 napon belüli időpontra megismételt Közgyűlést kell összehívni, a
megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A
határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban
megjelölt napirendekben a megjelentek számtól függetlenül csak
akkor határozatképes, ha az eredeti közgyűlés meghívójában erre a tagok
figyelmét kifejezetten felhívták.
- A
Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza. Minden tagnak egy
szavazata van. A pártoló tagok
szavazati joggal nem rendelkeznek. A Közgyűlés kétharmados többsége
szükséges az Egyesület
Alapszabályának módosításához. Az Egyesület céljainak módosításához és az
Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal
rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
7.
A Közgyűlés ülésein a szavazás nyíltan történik, személyi kérdésekben
azonban kötelező a titkos szavazás. A
közgyűlés, az elnökség ülései minden
esetben nyilvánosak.
8.
A Közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit öt éves időtartamra választja
meg. A Közgyűlés az öt évre megválasztott Elnökség tagjait minimum 10 tag
írásos kezdeményezésére visszahívhatja tisztségéből, amennyiben ezt a Közgyűlés
2/3-os többséggel, titkos szavazással támogatja. Ebben az esetben a
megüresedett posztra a következő 5 éves periódus kezdetéig új tagot kell
választani. A visszahívás feltételei akkor állnak fenn, ha az elnökség tagja az
elnökségi feladatai ellátásából származó lényeges kötelezettségét szándékosan
vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít,
amely az elnökség tagsági tisztségének fenntartását a továbbiakban lehetetlenné
teszi. A visszahívás feltételeinek fennállása esetén biztosítani kell az elnökségi
tag jogát a védekezésre.
9.
A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az Elnök és a
jegyzőkönyv-hitelesítésre felkért tag, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírásával
hitelesít. A jegyzőkönyvből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a
döntést támogatók és ellenzők aránya (lehetőség szerint személye) legyen
megállapítható. A Közgyűlés döntéseit az Elnökség az Egyesület saját internetes
honlapján teszi közzé. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel az Elnök írásban,
igazolható módon közli.
10. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a
személy,aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
-
kötelezettség
vagy felelősség alól mentesül, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját a határozat
az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
-
akivel vagy
közeli hozzátartozójával a határozat szerint szerződést kell kötni.
-
aki ellen a
határozat alapján pert kell indítani;
-
akinek olyan
hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja ;
-
aki a döntésben
érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
-
aki egyébként
személyesen érdekelt a döntésben
4. §
Az Elnökség
működése
1. Az Elnökség létszáma 5 fő, melynek összetétele: 1 fő elnök, 1
fő alelnök, 3 fő elnökségi tag.
2. Két
Közgyűlés között az Egyesület vezető testülete, amely az elfogadott program
szerint irányítja az Egyesület munkáját.
3. Az
Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévenként egyszer tartja. Az
Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban az ülés előtt legalább 10 nappal.
4. Az elnökségi üléseket az elnök,
távolléte esetén az alelnök vezeti, és az elnökség akkor
határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
5. Az
Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az
Elnökség döntéseit és határozatait kivonatolt jegyzőkönyvbe foglalja, melyet az
Elnök, a jegyzőkönyvvezető és egy elnökségi tag aláírásával hitelesít. A
jegyzőkönyvből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók
és ellenzők aránya (lehetőség szerint személye) legyen megállapítható. Az
elnökségi döntéseket az Elnökség az Egyesület saját internetes honlapján teszi
közzé. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel az Elnök írásban, igazolható
módon közli.
6. Az Elnökség tagjának mandátuma megszűnik:
a.
A tisztségviselő lemonda megbízatás
lejártával ( határozott idejű megbízatás esetén)
b.
megszüntető feltételhez kötött megbízatás
esetén a feltétel bekövetkezésével
c.
visszahívással
d.
a vezető tisztségviselő halálával vagy
jogutód nélküli megszűnésével
e.
vezető tisztségviselő cselekvőképességének a
tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával
f.
vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok
vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
d. A tagsági viszony megszűnése miatt.
7. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a
személy,aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját a határozat az egyesület terhére másfajta
előnyben részesít,
-
akivel vagy
közeli hozzátartozójával a határozat szerint szerződést kell kötni.
-
aki ellen a
határozat alapján pert kell indítani;
-
akinek olyan
hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja ;
-
aki a döntésben
érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
-
aki egyébként
személyesen érdekelt a döntésben
Nem minősül előnynek a
közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő cél szerinti juttatás.
8.
Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek
cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges
körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy
köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői
feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is
alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen
köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény
elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett
előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető
tisztségviselő aki közügyektől eltiltó
ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e
foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős
bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az
eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő
az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
9. A közhasznú szervezet megszűnését követő
három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a
személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt -
annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,a) amely
jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel
szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel
szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy
üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek
adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint
felfüggesztette vagy törölte. A vezető
tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett
közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget
egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
5. §
Az Elnökség
feladat – és hatásköre
1. Meghatározza
az Alapszabálynak megfelelően az Elnökség tagjainak feladatkörét.
2. Határoz
munkabizottságok létesítéséről és megszüntetéséről.
3. Állást
foglal az öntevékeny csoportok működési rendjéről.
4. Összehangolja
az öntevékeny csoportok tevékenységét, segíti munkáját.
5. Díjakat,
kitüntetéseket alapít és adományoz.
6. Elkészíti
és a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves munkatervét és költségvetését.
7. Szükség
szerint megbíz az Egyesülettel alkalmi munkaviszonyban lévő külső
munkatársakat.
8. Kijelöli
a tagság nyilvántartásáért felelős tagját, és állást foglal tagfelvételről,
törlésről.
V. fejezet
A vezető
tisztségviselők hatásköre
1. §
Az Egyesület
Elnöke
1. Vezeti
a Közgyűlés ülését.
2. Összehívja
az Elnökség üléseit.
3. Két
elnökségi ülés között dönt a testület hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben.
4. Beszámol
az Elnökségnek.
5. Képviseli
az Egyesületet.
2. §
Az alelnök
1. Az
Elnökség határozatainak megfelelően intézi az Egyesület ügyeit.
2. Előkészíti
az üléseket, biztosítja a működési feltételeit és gondoskodik a határozatok
végrehajtásáról.
3. Rendszeresen
beszámol tevékenységéről és a hozott határozatok végrehajtásának helyzetéről a
vezető testületeknek.
4. Gondoskodik
a munkaterv és költségvetés, valamint az Egyesület éves mérlegének és
közhasznúsági mellékletének elkészítéséről.
VI. fejezet
Az Egyesület
gazdálkodása
1. §
1. Az Egyesület vagyona a tevékenysége során keletkező vagyonból
áll.
2. Az Egyesület céljai megvalósítása,
gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási
tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő
tevékenysége. Az
Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a jelen
alapszabályban meghatározott céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során
elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott
közhasznú tevékenységekre használja fel.
4. Az
Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem
bocsáthat ki. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének
fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet
fel.
5. Az Egyesület bárki számára lehetővé
teszi az Egyesület irataiba történő betekintést, amennyiben ilyen irányú
szándékát jelzi az Egyesület elnöksége felé. Az egyesület iratait az egyesület alelnöke
kezeli, aki biztositja az iratbetekintést az erre vonatkozó kérelemnek az
elnökhöz történő beérkezésétől számított három napon belül. Az ilyen irányú
kérelmeket az elnök a beérkezés pillanatában minden esetben továbbítja az alelnöknek. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának adatait közhasznúsági
jelentésében internetes oldalán is nyilvánosságra hozza.
2. §
Az Egyesület bevételei
1. Az
Egyesület önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját bevételeivel és vagyonával
felel.
2. A tagok
- a tagdíj fizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért vagyonukkal nem felelnek.
3. Az
Egyesület bevételei:
a. A tagdijak, melynek összegét a közgyűlés határozza meg
b. A tagok által fizetett támogatások, hozzájárulások.
c. Külső támogatók felajánlásai.
d. Egyéb bevételek.
4. Az Egyesület bankszámláját a banki
előírásoknak megfelelően kizárólag az Elnök kezelheti.
VII. fejezet
Az Egyesület
megszűnése
1. §
1.
Az
Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:
- a tagok
kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult
szerv megszünteti.
- az egyesület
megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné
vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- az egyesület
tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik
esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő
eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból
törli.
Az Egyesület
jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több
egyesületre szétválik.
2. §
Az Egyesület
megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont egy
orosházi székhelyű kulturális célokat szolgáló egyesület részére kell átadni.
VIII. fejezet
Záró rendelkezések
1. §
Azokban a kérdésekben,
amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, a 2013. évi V. törvény ( Ptk.)
valamint a a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény ( Civil törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Orosháza, 2021. december 18.
Mihály Zoltán
Elnök
Tanú 1: …………………………………………. Tanú 2: ………………………………………..
Sifter Ferenc
Ujvári László
Lakcím: 5900 Orosháza, Honvéd u.18. Lakcím: 5900 Orosháza, Zöldfa u.26.